nem kell

képzeljétek, mától megint nem szedek gyógyszert! nagyon jók az immunológiai értékeim, és így legalább van esély arra, hogy helyre álljon a koleszterin- és a trigliceridszintem. kicsit kipiheni magát a májam is. a múltkor, amikor abbahagytam a gyógyszert, akkor egy ideig rosszul voltam, de nem annyira, mint amikor elkezdtem, és utána majdnem másfél évig bírtam gyógyszer nélkül. eleinte havonta kell kontrollra mennem, hogy nem szalad-e fel ugrásszerűen a vírusszámom, de remélem, hogy nem.

bloggerok

olvasom a sok vicces bloggert, akik szemmel láthatóan folyamatosan álló faszszal szaladgálnak a világban, és nem tagadnak meg magukról semmit, ami jó. van ugye régi barátom, az öcsi, aztán ott van leocadia (bár őt ötven körüli pasinak képzelem), meg a többi meleg blogger, akik egyik kalandból a másikba szédülnek. persze irigy is vagyok (párkapcsolat meg minden, de azért mégis), de aggódom is. mondjátok csak, ti jártok szűrésre? és használtok óvszert? és vigyáztok magatokra?
különben meg az ondóban a fertőzés után 3-4 héttel található a legtöbb hiv. ilyenkor nagyon fertőző az ember fia.
én is azért tartom egyelőre hülyeségnek a gyógyszertárban szabadon kapható hiv-gyorsteszt bevezetését, mert a gyengén pozitív leletek 86%-áról utóbb kiderül, hogy negatív, ahogy ez az ugandai viszgálat mutatja. ezért tanácsosabb szakemberre bízni, mert a megismételt (és más módszerrel elvégzett) teszt és az orvos együtt adhat megbízható eredményt és tanácsot. mert mi van, ha feleslegesen leszel öngyilkos a tévesen pozitív eremédményeddel. majd ha elhiszik az emberek, hogy hiv-vel lehet élni, akkor kell a teszt a gyógyszertárba.
és kaptam egy szívszorító levelet egy pozitív sráctól, hogy magányos, és hol ismerkedjen meg emberekkel így, hogy pozitív. most mit mondjak neki?

hülyeség

ez ma vitathatatlanul a nap híre. egyben pedig a nap hülyesége is.

sajnos minden héten kapok egy ehhez hasonló témájú levelet. úgy tűnik, az országban hemzsegnek a félreismert, letagadott, bezárt, megfélemlített ám zseniális tudósok, akik már több gyógymódot is felfedeztek a hiv-fertőzés, a rák és az öregedés ellen, csak a kormány/egyház/ellenzék/idegenek nem engedik őket. úgyhogy nem vagyok meglepve.

megvannak az eredményeim: 934 a cd4-em, 33%, a cd8-am 32% (az a jó, ha kevesebb, mint a cd4), a koleszterinem picivel a határérték felett, a triglicerid szintem pedig jóval a határérték felett van. úgy tűnik, száz évig fogok élni, csak nagyon zsíros falat leszek.

aszongya lejjebb anon, hogy csalódott bennem, mert nem vagyok szociálisan eléggé érzékeny. szerintem nem érzéketlenség, ha én mást gondolok, mint te. nem hiszem, hogy ne érteném meg, hogy neked (másoknak) nehéz. mondjuk, mindenkinek nehéz szerintem. mindenkinek van baja. ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mindenki jobbára maga tehet a saját életéről. sok olyan embert ismerek, aki tudott változtatni, aki a legnagyobb bajból és betegségből is emelt fővel tudott kijönni. magamat is közéjük sorolom. ezen semmilyen gyógyszeres doboz nem változtat. de értem, ha te nem akarod a gyógyszeredet mások előtt bevenni. akkor ne vedd be mások előtt, nincs ezzel gond. csak azt akartam mondani, hogy sokszor az a tapasztalatom, hogy az emberek egy csomó mindent "túlfélnek", és ezzel megerősítik az előítéleteket. amíg ezen nem sikerül valahogy változtatni, amíg még mindig sokan úgy viselkedünk, mintha a hiv-fertőzés nem egy betegség lenne, hanem valamilyen bűnös, mocskos stigma, addig megerősítjük a környezetünk előítéleteit.

ez nyilván nem olyasmi, amit máról holnapra meg lehet változtatni. de elgondolkodni érdemes lehet.

mindenféle

először is fogalmam sincs, hogy igaz-e, hogy pápua új-guineában élve temetik el az aids-betegeket, ahogy azt ma minden újság szertekürtölte. ugyanakkor miért is ne? megjegyzem, mi is élve temetjük el az aids-betegeinket (és hiv-fertőzötteinket) itt magyarországon, merthogy igazán mindent lehet nekem, csak nyíltam arról beszélni nem, hogy hiv-fertőzött vagyok. bár túlzásnak tűnhet összehasonlítani e két dolgot, de még a legnagyobb veszteség a számomra éppen ez, hogy korlátozva vagyok a szabadságomban. engem melegként a kutya sem üldöz, de hiv-fertőzöttnek lenni még mindig nem leányálom. csak azért nem vagyok élve eltemetve, mert letagadom.
aztán meg itt van ez a valóban elképesztő beszélgetés a gyógyszeres dobozról, vagy annak kapcsán a gyógyszerszedésről. mondjátok csak, nektek valaha eszetekbe jutott megkérdezni bárkitől, aki gyógyszert vesz be a jelenlétetekben, hogy mi az és miért veszi be? szerintem ez mérhetetlenül neveletlen dolog; legalább is ott, ahol én nevelkedtem, ilyet kérdezni maximális illetlenségnek számít. és meg kell mondjam, én hetente többször úgy vagyok kénytelen bevenni a gyógyszeremet, hogy valaki látja, sőt, hogy sokan látják - alkalmasint mondjuk huszonöten ülünk egy asztal körül. senki nem kérdez semmit, senkinek semmi köze hozzá.
ami pedig a suttogást, pletykálkodást illeti, hát azzal igazán nem tudok mit kezdeni. ha hiv-fertőzött vagy, akkor mit számít, hogy pletykálnak-e rólad? ha meg nem vagy, akkor pláne mindegy. hevederzár? mi van?
negyven körül a magyarok oroszlánrésze elkezd lepusztulni. itt fáj, ott fáj, fulladás, gyomorfekély, ideg, dohányzás, alkohol, rossz fogak. azt hiszem, én az átlagnál még mindig jobban tartom magam, de senkinek nem tűnik fel, ha néha beveszek pár tablettát. a gyógyszerdoboz azért kellene nekem, mert kicsit rendetlen vagyok, és néha nagyon zavaró (nekem!), hogy van egy ilyen kiszuperált fehér vitaminos dobozom, és abban matatok a gyógyszerek után. ha lesz szép gyógyszeres dobozom, akkor abban rend lesz mindaddig, amíg azt is el nem veszítem...
különben pedig ma hajnalban voltam vérvételen, majd holnap kiderül, hogy mi van velem.

doboz

amíg ti a kommentekben összevissza aggódtok, hogy mennyi az annyi, addig elmondom, hogy egy új tanulmány megmutatta, sokkal könnyebb betartani a gyógyszerszedési fegyelmet, ha van praktikus

gyógyszerdobozod!

namost olyat hol lehet kapni itthon? nagyon örülnék. nem annyira a fegyelem miatt, ugyanis eddig még soha sem felejtettem el egyetlen adagot sem, hanem gyakorlatiasabb okok miatt.

kedvcsináló

a durex hamarosan forgalmazni kezdi a cds500 típusú óvszert. ez az újfajta kondom olyan anyaggal van kezelve, ami a péniszen keresztül felszívódva tartósabb, vastagabb és keményebb merevedést biztosít, ahogy az több klinikai vizsgálat is bizonyítja. az új termék elsődleges célja, hogy olyan férfiaknak is kedvet csináljon az óvszer használatához, akiknek az amúgy elveszi a kedvét. sokan panaszkodnak arra, hogy az óvszer felhelyezése kizökkenti őket a spontán lendületből, vagy hogy maga az óvszerviselés a merevedés elvesztéséhez vezet. itt a megoldás!

hány hét?

jajistenem, hogy nagyon nem figyeltek oda, hogy mit mond a doktorbácsi a tévébe.

azt mondta, hogy

"általában azt szoktuk mondani, hogy négy héten belül, hogyha megfertőződött, ki tudjuk mutatni a fertőzés tényét. és azt szoktuk mondani, hogy egy eseményhez kapcsolódóan három hónap múlva tudjuk biztonsággal lezárni azt, hogy nem fertőződött meg."

lefordítom:

ha megfertőződtél, akkor a teszt négy hét múlva egészen biztosan kimutatja. az új tesztek már két hét múlva is, de a biztonság kedvéért négy hetet mondunk.

ha nem fertőződtél meg, vagy ha akár megfertőződtél, akkor kell a három hónap a teljesen biztos eredményhez, mert előfordulhat (nagyon ritkán) olyan eredmény, ami nem egyértelmű. még akkor is, ha a tesztek egyébként nagyon megbízhatóak. olyan személyekről is tudunk (megint csak nagyon ritkán), akik esetében három hónapig is eltart, mire antitesteket termel a szervezetük. az ilyen (nagyon ritka) esetek miatt van szükség a teszt megismétlésére és verifikálására.

ha a teszted eredménye pozitív vagy csak gyanús, akkor azonnal megismétlik a vizsgálatot. ilyenkor más módszerrel végeznek újabb tesztet, amikor már nem az antitestek, hanem a vírus jelenlétét vizsgálja az orvos.

egyszer s mindenkorra: ha a teszted pozitív, akkor alaposan a végére fog járni az orvos. ha a teszted negatív, akkor nyugodj meg, és járj el tesztre rendszeresen.

élés

ezt kérdezte valaki az alább egy kommentben:

"jól hallottam, amikor azt mondta a bejátszás, hogy miután valakit kiszűrnek, rögtön gondozásba(kezelésbe) veszik és 90%-uknak esélye van az átlag életkort így megélni???"

igen, ezt mondja bánhegyi valahol.
a pontos válasz úgy hagzik, hogy nagy valószínűséggel lehet, hogy talán, vagy ki tudja. ugyanis azok a gyógyszerek, amiket most szedünk, nem léteznek még elég régóta ahhoz, hogy meg lehessen mondani. a kezelés jelenlegi hatékony módja (a kombinációs terápia) szintén csak tíz éve létezik, és azt megelőzően meg hát tudjuk, hogy az aids-esek hullottak, mint a legyek.
ezzel szemben én például egészen úgy élek, mint a fertőzésem előtt (csak nem kúrok annyit összevissza).
az átlagéletkor és az egészség is viszonylagos. az átlagos magyar férfi úgy negyven körül (én annyi vagyok most) már általában kissé elhasznált kezd lenni. valószínűleg dohányzik, szarokat eszik, rohan, hajtja magát, nem mozog, talán iszik is. sok kávé, sok zsír, sok idegeskedés, pszichoszomatikus bajok tömkelege: gyomorfekély, szívproblémák, prosztatabajok, majdnem nulla szex. ne kezdjetek magyarázkodni, a barátaim jelentős része negyven körül pasi. a nőkkel sem sokkal jobb a helyzet.
én meg kurvára vigyázok. nagyon odafigyelek, hogy mit eszem. igyekszem nem összeszedni semmilyen betegséget. a dohányzásról régen leszoktam, az alkoholt soha nem bírtam jól, hatalmas energiákat ölök abba, hogy működőképes, boldog párkapcsolatban éljek. minden nap sportolok (nem vicc), sokat alszom, és bár dolgozom, de szerencsére abból meglehetősen kényelmes életet tudok biztosítani magamnak és a gyerekemnek is.
szóval azt gondolom, hogy amit elveszítek a réven (a hiv-fertőzésem és a gyógyszerek miatt), azt megnyerem a vámon (mert nagyon egészségesen próbálok élni). így elképzelhető, hogy élek legalább annyit, mint egy átlagos magyar férfi. aztán majd meglátjuk: ki tudja, milyen gyógyszereket hoz a holnap?
ugyanerről egyébként írtam már itt is.

bánhegyi

a k nevű kedves olvasó küldte nekünk ezt a linket. itt dr. bánhegyi dénes (és egy kicsit dr. újhelyi eszter) beszél az mtv-n a hazai hiv/aids helyzetről. érdekes és nem túl hosszú.

statisztika

azoknak, akik nem olvassák a kommenteket (ahol ez már megjelent), ide teszem a féléves statisztikákat az epinfóból.

vissza

nahát, milyen sokáig voltam távol, ugye!?

ott (is) voltam nyaralni, amit a kép ábrázol. kíváncsi vagyok , van-e köztetek olyan, aki felismeri. rejtvény!

nagyon kialudtam magam, és most megint dolgozom, de megfogadtam, hogy kevesebbet, mint eddig. mert az úgy nincsen jól, hogy a sok munka miatt nincs időm egyáltalán semmire, sem fontos, sem kevésbé fontos dolgokra. amúgy meg nagyon jól vagyok, ami sokszor igen megtévesztő. úgy értem, maradéktalanul egészségesnek érzem magam, ha eltekintünk attól, hogy időről időre elővesz a hasmenés. de még ez is sokkal ritkábban, mint régen. azon kívül pedig nagyon rászoktam a jógára. elképesztően jót tesz nekem, mintha kicseréltek volna, pedig nem vagyok híve az ilyen nagy szavaknak. talán a legjobb benne nekem az, hogy úgy érzem, ura vagyok a testemnek, ami megnyugtató különösen egy olyan betegség fényében, amivel kapcsolatban édeskeveset tudok tenni. úgyhogy jógázzatok ti is, mert az jó.

most megyek, körülnézek, hogy mik történtek az elmúlt hetekben hiv/aids fronton. azt már látom, hogy újhelyi eszter offenzívát indított a szigeten folytatott szűrés kapcsán. ott össze is futottunk, de én nem vettem részt ebben a projektben, mert nem voltam itthon, és időm sem volt rá. nyilatkozott a klubrádióban, aztán a barikád is megírta (mi ez a barikád? valami jobbos dolog?). népszava, stop.hu, hírszerző, népszabadság. azt hiszem, azon is múlott ez a hirtelen népszerűség, hogy a nyári hírhiányban jól jött egy érdekes apróság. ebből a szempontból nagyon is ügyes húzás volt újhelyitől, hogy kihasználta a helyzetet, amit a sziget kínált. ugyanakkor sajnos kötve hiszem, hogy például az újságírók közül bárki elment volna szűrésre.

arra a kérdésre pedig, hogy lesz-e aids-robbanás/lavina/krízis magyarországon, büszkén állítom, hogy igen, sőt már most is van. rettegjetek, és menjetek el szűrésre!

pihenő

most szólok viszont időben, hogy mostazonnal elmegyek egy hét szabadságra - de jó nekem! hamarosan visszajövök. ha lesz időm és kedvem, akkor írok közben is, vagy ha valami fontos történik. de a tervek szerint főleg aludni fogok meg olvasni és aludni és aludni. mert nagyon rámfér.