maraviroc

mind az európai, mind az amerikai gyógyszerhatóság gyorsított eljárásban tárgyalja a pfizer gyógyszergyár maraviroc nevű ccr5 inhibitor vegyületének forgalmazási engedélyét. a szokásos tíz hónapos mérlegelési és értékelési időszak így hat hónapra rövidül, feltéve, hogy addig is minden rendben halad a gyógyszervizsgálatokkal.
a ccr5 inhibitorok az eddigi gyógyszerosztályokkal ellentétben nem a sejten belül fejtik ki hatásukat, hanem megakadályozzák, hogy a hiv csatlakozzon az egészséges sejtekhez, és megfertőzze azokat. más gyógyszergyárak ccr5 inhibitorokkal folytatott kísérletei kudarcba fulladtak, de a pfizer vegyülete eddig sikeres. előnye, hogy többszörös rezisztencia esetén is hatásos, hiszen egészen máshogy hat, mint a többi eddig ismert gyógyszer. az is feltételezhető (erről egyelőre nincsenek adatok), hogy a maravirockal szembeni rezisztencia viszonylag lassan alakul ki.
hátránya, hogy a ccr5 inhibitorok - és így a maraviroc is - csak a ccr5 koreceptor működését gátolja (amin keresztül a hiv a t-sejtbe hatol), de nem hat a cxcr4 koreceptorra. a hiv mindkét koreceptort használhatja, és a fertőzés előrehaladtával (hosszú évek alatt) az x4-es koreceptort használó hiv lassan mindenkiben felszaporodik. olyan hiv-törzsek is jelen vannak a fertőzöttben, amelyek egyszerre mindkét koreceptort tudják használni. ezt a jelenséget tropizmusnak nevezzük. éppen ezért a maraviroc szedése előtt tropizmus-tesztre van szükség, ami alapján meg lehet állapítani, hogy a betegnek érdemes-e ezt a gyógyszert szednie, vagy sem. sajnos ez a tesz egyelőre nagyon drága, sokáig tart, és csak egyetlen labor végzi el az egész világon. több gyógyszergyár (közöttük a pfizer is) dolgozik új tropizmus-tesztek bevezetésén.
mindazonáltal a maraviroc nagyon sok régóta fertőzött embernek nyújthat reményt, akik lassan a gyógyszermenü végére érnek.

most vettem észre, hogy mindezt még sokkal érthetőbben leírtam pár hónappal ezelőtt.

a képeket a project informtól loptam el.