van ez a hír, ami ma uralja a hiv/aids területtel kapcsolatos híradásokat. kaliforniában úgy határozott a bíróság, hogy egy hiv-fertőzött nőnek joga van tudni, a férjének milyen korábbi szexuális kapcsolatai voltak (esetleg férfiakkal), hogy kiderüljön, vajon a férje fertőzte-e meg. a bíróság hangsúlyozza, hogy ez a gyakorlat csak a házasságon belüli hiv-fertőzés esetén elfogadható, az alkalmi szexuális kapcsolatokra nem terjeszthető ki.
az eset önmagában is érdekes, de egy csomó minden jutott még eszembe róla.
például, hogy a minap felhívott egy (hiv-fertőzött) barátom, hogy ha lefekszik valakivel, és nem mondta meg, hogy fertőzött, akkor mi van? hogy vigyáztak, de tényleg, de ugyanakkor nem hisz a vigyázásban, mert hát vigyázott ő mindig, és most mégis itt van (mindannyian, akik megfertőződtünk, szeretjük azt mondani, hogy mindig vigyáztunk, de tényleg). mekkora a felelőssége, és mekkora a partnere felelőssége?
hallottam olyan perről magyarországon, ami ezzel kapcsolatban folyt, de elveszítettem a fonalat. abban is az volt a vád, hogy valaki megfertőzött valakit hiv-vel, de nem emlékszem, milyen cselekmény szerepelt a vádban. tud erről valaki valamit még?
és aztán az is eszembe jut, hogy amikor az ember megkapja a diagnózisát, az (egyébként kedves és megbízható) gondozónők azonnal alaposan kikérdezik a szexuális szokásairól, kapcsolatairól. nevek, telefonszámok. az ember ijedtében mindent elmond, nem gondolkodik. pedig emberi jogi és nemzetközi hives szervezetek számtalanszor kritizálták már ezt a gyakorlatot. embertelen, jogsértő és megalázó.