thandi
ma nagyon sokat beszélgettem thandi haruperivel, és azonnal beleszerettem. thandi zambiában született, zimbabwéban élt, majd most londonban dolgozik, sok év óta ott él. három felnőtt gyermek anyja, és már évekkel ezelőtt nyilvánosságra hozta hiv+ státuszát.
azt mondta, hogy az ember három dologból van: test, lélek és szellem. és hogy neki csak a teste hiv-fertőzött, de a többi nem. nagyon igaza van. a testével törődik, a lelke és a szelleme pedig makkegészséges.
és tényleg.
elképesztő nő, majd meglátjátok. szeretném, ha eljönne magyarországra, és tartana előadást. meg talán abban is segít, hogy valahogy elérjük a magyarországon tanuló, dolgozó afrikai fiatalokat, főleg férfiakat, hogy menjenek el tesztre, meg vigyázzanak magukra és a magyar meg nem magyar lányokra, akikkel áttáncolják a szombat éjszakákat.
de mindez alig árul el valamit abból az elképesztő lendületből és lelkesedésből, ugyanakkor meggyőző és felszabadító erőből, ami ebből a nőből sugárzik. ahogy arról beszél, hogy azután, hogy a diagnózisa után fél évig gyakorlatilag halott volt, hogyan építette fel újra az életét, és hogyan lett belőle sikeres vállalkozó, elismert tanácsadó és az afro-angol közösség egy élő intézménye. nagyon örülök, hogy megismertem.
19 megjegyzés:
nekem nagyon tetszik.
az olyan jó még, hogy ezek a gondolatok nagyjából lefordíthatóak egy csomó egyéb betegségre-állapotra-nyavalyára-élethelyzetre. és aki képes így látni a dolgokat, az igazából nagyon sok emberen tud segíteni.
Az egészben az az egy picike borzasztóság van, hogy ennek kellene természetesnek lennie. Szóval jó lenne, ha nem különleges csodabogárként mutogatnák azokat, akik a HIV-fertőzöttségük ellenére is normálisan élnek. Az viszont nagyon jó, hogy van kit mutogatni, akiből mindenki erőt gyűjthet; Zimbabvében Haruperit, itthon téged.
imádom az emberekben az erőt, ami nem agresszióban hanem teremtésben nyilvánul meg
különben ez a nyilvánosságra hozni, ez fura kifejezés, nyilván nem csak az anyukájának mondta el meg az iskolában a gyerekek tanárainak vagy a fogorvosának, ugye? valahogy nekem a nyilvánosság, az olyan, hogy bemondja a tévé vagy elolvashatom az újságban. de mi van, ha valaki nem annyira izgi, hogy érdekelje a tévét meg az újságot? de mondjuk szívesen beszélne róla meg mutatna példát?
na jó, ezeken csak úgy morfondíroztam.
elmondta az anyukájának, a gyerekeinek, a barátainak és írt egy cikket a positive nation című magazinba, ahol a címlapon is szerepelt, meg elment a tévébe és a rádióba is, és ott is elmondta. de előbb még eltemette a férjét meg a húgát aids miatt.
Szegények...
ezeket mind értem, de nálunk nincs ilyen folyóirat vagy tökre tájékozatlan vagyok. szóval nálunk van ilyen nagyom meggyőző nyilvánosan HIV+ személy? aki olyan kedves meg aranyos, hogy az ember simán elhiszi, hogy az összes HIV+ ugyanilyen vidám meg derűs meg barátságos meg cuki?
egyet se tudok.
Talán azért mert mindeki itt Magyarországon azt mondja, az szűrő orvostol kezdve, hogy ne hogy mondjuk semmit senkinek... Így önmagunkat tartjuk a sötétben. De közben mindenki mondja hogy máshogy kéne, stb. De senki se lép...
De egyébként én sem, eddig csak kis lépesekkel haladtam... egy pár jó barátnak elmondtam és az irodában is...
ezek a kis lépések is nagy lépések.
igen, csak kis lépésekben lehet haladni. mondjuk, mindegy, hogy mit mond az orvos, vagy bárki, azt csinálsz, amit akarsz.
Sokan azt mondják, hogy fedjék fel a fertőzöttek a státuszukat(legalábbis a számukra legfontosabb, legmegbízhatóbb embereknek), míg egyesek nagyon óva intenek tőle. Ez már magánügy, mert bárki bármit tanácsol, a pozitív dönti el mit tesz.
Talán ha hazánkban is minden 10. ember lenne pozitív (mint Afrika sok országában), akkor talán jobban fel is vállalnák ezt az amúgy "természetes" dolgot. Mert ugye ha rák van, azt rögtön lehet mondani, jönnek is az együttérzések, na de HIV-nél??
akár fertőzött ez a nő, akár nem, jól megdugnám.
a képe alapján iszonyú jó éjszaka lenne vele kettesben az ágyban:)
persze, hogy fertőzött. én eddig csak ebédeltem meg vacsoráztam vele, de asszem, szereti a szexet eléggé. azt mondta, hogy az kell minden embernek, hozzátartozik az egészséghez meg ilyenek.
de a HIV-nél nincs együttérzés? ott mindenki egyből arra gondol, hogy jaj, szaladjunk, ne is érjen hozzám?
ez mennyire béna, nem?
pedig biztosan rengeteg olyan ember van, akit csak a szerencse mentett meg attól, hogy legyen neki is.
Mérhetetlenül rokonszenves,amit művelsz ezeken az oldalakon.Roppant fontos erőt adni,reményt,kézfogást azoknak,akik már-már feladták,akik előtt csak egyre sötétebb köd gomolyog.Még vissza-visszanézek hozzád,örülök,hogy betévedtem! Üdv!
Töprengő
köszönöm szépen. néha van köd, de nem mindig. pont ez a lényeg. az élésnél nincs nagyobb móka.
azt írtad, hogy a hölgynek több gyermeke van, azt tudhatjuk, hogy férjes asszony-e vagy sem?
azt írtad, hogy a hölgynek több gyermeke van, azt tudhatjuk, hogy férjes asszony-e vagy sem?
nincs férjnél, mert a férje meghalt aids-szel kapcsolatos betegségekben. három gyermeket nevelt fel: két sajátot és a húga gyermekét, aki szintén meghalt.
Megjegyzés küldése