2006-07-07

meleg

az elmúlt 24 óra eseményei alapján megint el kellett gondolkodnom azon, hogy mennyire nincs ez jól, hogy a hiv-et bárki elkaphatja: nő, férfi, öreg, fiatal, gazdag és szegény. de aktivista mégis többnyire a középosztálybeli, meleg férfiakból lesz, mint én, pedig hiv-fertőzöttnek lenni már régen nem melegbetegség. és akkor ebből kialakul és ismét megerősödik a sztereotíp és előítéletes kép az écces buziról.
mindenkit megillet a kezelés és az egyenlő bánásmód, az emberi méltóság megőrzése és a jogegyenlőség. vagy legalábbis ezt szeretném.

12 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ezt akkor most megpróbálom értelmezni: az elmúlt 24 órában elmerültem egy hives fórumban, ahol számomra világossá vált, hogy a fertőzöttek többnyire csakis a legközelebbi hozzátartozóikra vigyáznak úgy, hogy azokat ne betegítsék meg. Engem ez teljesen padlóra küldött, és mivel el is mondtam, hogy mit gondolok erről, azonnal át lettem minősítve előítéletes sztereotípiaalkotóvá.
Ez most mitől előítélet? És mitől sztereotípia? (És most már nemtudomhányadszor hangzik el, hogy mindenki elkaphatja és ezerféleképp, egy kicsit érdekel, hogy akik erre járnak hivesek, azok pontosan hogyan is kapták el. Mert a sztereotípiákat így a legegyszerűbb eltüntetni.)Minél több írást olvasok tőletek, annál nagyobb bennem a rémület, aminek nyoma se volt bennem nemrég. És mégis kiből legyen aktivista, öregek, szegények, drogosok nem nagyon szoktak netezni. De bánja a fene, legyek akkor intoleráns, előítéletes écces buzizó, ha így könnyebb. Nekem akkor is az a véleményem, hogy akinek halált okozó fertőző betegsége van - akár hiv, akár más, akár buzi, akár nem -, az nem viselkedhet úgy, mintha kutya baja se lenne. Nem gondolhatja egyikőtök se komolyan, hogy az emberi méltóságotok akkor van megőrizve, ha mélyen lapítotok, mikor szólni kéne. Egyet akarunk, shiva, jogegyenlőséget és egyenlő bánásmódot. Nekem jogom van tudni, hogy veszélyben vagyok, mert akkor tudok ellene védekezni. És éppen olyan elővigyázatos bánásmódot szeretnék magamnak, mint amilyet a hozzátok közel állók megkapnak. "Egyszer muszáj lenne elkezdeni", ilyet is olvastam azon a fórumon. Szerintem is. Persze, miért pont ti kezdjétek, hogy héé emberek, van nekem ez a betegségem, de nyugodtan mellém ülhettek, összepuszilgathattok, felvehetitek a pólómat, van viszont néhány dolog, amire vigyázni kell, mert különben elkapjátok tőlem. Kezdje más, kinek hiányzik még ez. Csakhogy én nem tudom elkezdeni helyettetek, valakinek közületek kell. Akkor oda lehet állni kívülről, hogy itt vagyok melletted. De most mi mellé álljak? Bólogassak, hogy hát igen, önzőnek kell lenni, mocsok a világ, szerintem se szóljatok műtét előtt, az a legegyszerűbb? Attól leszek én toleráns? Tényleg ki vagyok bukva, nagyon.

shivamantra írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
shivamantra írta...

a leveleink elkerülték egymást. előbb olvasd el azt.

Névtelen írta...

Hát a mai sírásadagom fele arra ment el, hogy még egy picike emailt se érdemlek meg :))) (Mer én ilyen sírós vagyok.)

Névtelen írta...

Tisztára kivagyok tőletek, komolyan :(

shivamantra írta...

nem annyira nagy a baj, mint amilyennek tűnik. két hisztis nagyasszony vagyunk.

Névtelen írta...

Egyszer beülünk hozzád kávézni, Pan. Hókirálynő meg Magdinéni ihhihi :)

Névtelen írta...

És Panni néninek is löktök legalább egy kávés kockacukrot? :))

Névtelen írta...

Én mindig megkérdeztem,a partneremtől,hogy tud-e arról van-e vmilyen fertőzése,konkrétan a hív-et is.A válasz mindig nem volt.Azóta kiderült hogy a partnereim fele pozitív volt.Egyik sem tisztelt meg azzal,hogy őszinte legyen velem.Én most is azt gondolom,hogy akivel együtt szeretnék lenni,annak joga van tudni milyen kockázatot vállal.Valóban megéri őszintének lenni,már megelőz a hírem,nem túl sok az esélyem,hogy társat találjak.A homlokomra tetováltathatnám,hogy fertőzött vagyok.Vajon ki lesz kíváncsi ezenkívül arra,hogy ki is vagyok én?Háborogjon mindenki,azt hiszem nekem több okom lenne erre,de még mindig bízom abban,hogy megtalálom azt akire szükségem van,ha itt nem,majd kicsit odébb,ahol ezért nem utasítanak el.Az a baj,hogy nincs módom,és lehetőségem mindig elutazni vhová,hogy úgy érezzem megvan az esélyem a normális életre.Van olyan barátom,aki titkolja z állapotát,és néha már azt gondolom neki van igaza. Hol a jó megoldás?Hol az igazság?

Névtelen írta...

A te igazságod ott, ahol te érzed. Szerintem. Ez a szar az egészben.

Névtelen írta...

Elmondtam a véleményem már, Anonymous. Az egyetlen jó megoldás, ha sehol nem kell titkolózni, mert az mindannyiunknak megfelel. De az még odébb van. Ahhoz lépni kell minden oldalnak, nem kicsit.

Nekem még nem nagyon világos ez a kávézó, Pan. Te ott leszel majd benne? :)

shivamantra írta...

igen, az lenne jó, ha anonnak meg nekem meg senkinek nem kellene titkolózni, de az valóban nagyon messze van még. itt viszont a máról és a holnapról kellene tanácsot adnunk egymásnak - az is rémesen nagy feladat.