daniel
az x-men 3 kapcsán (!) arról beszélgettem orosz kollegámmal, daniellel, hogy vajon mit csinálnánk, ha hirtelen lenne módszer a hiv végleges eltüntetésére a szervezetből, vagyis ha lenne gyógyulás, és nem csupán az élet meghosszabbítását szolgáló kezelés. hogy akkor vállalnánk-e, akarnánk-e? és azt mondta, hogy ő nem akarná, mert annyira részévé vált az identitásának a hiv, hogy nem tudja elképzelni, hogy akkor mit csinálna.
én szeretem a pozitív (úgy értem, fertőzött) identitásomat, de a régivel sem volt sok bajom - mondtam neki. habozás nélkül vállalnám a gyógyulást.
de azt is megértem, hogy a kollegáim közül soknak, és danielnek is rendkívül fontos az a büszkeség és tartás, amit a hiv mellett és a hiv ellenére felmutatnak: megtartás, kitartás, összetartás, a megint egyszer máshogy "másság" felvállalása.
15 megjegyzés:
Erre meg már megint csak pislogok.
Abból indulok ki, hogy a homoszexualitás az érintetteknek éppen olyan természetes - nincs rá befolyásuk -, mint a többieknek a hetero-. De ha így van, akkor miért kell úgy viselkedni, mintha kamaszok lázadásáról, polgárpukkasztó dacról lenne szó. Miért kéne (még ha csak elméletileg is)látványosan felvállalni egy halálos betegséget, ha egyszer gyógyítható? Kinek bizonyítanának ezzel és főleg mit? Hogy nem olyanok, mint a többiek? Tényleg nem értem. Ha leszbikus lennék, egyáltalán nem akarnám azt bizonygatni, hogy más vagyok, mint a többi. Azt akarnám, hogy értse meg a többi, hogy pont olyan vagyok, mint ők, csak másra gerjedek, és ezzel a világon senkinek nem ártok.
Mert az rendben, hogy halálos kór közelében egy csomó dolog átértékelődik, pozitív irányba változhat a személyiség, új kapcsolatok alakulnak, új feladatok adódnak, de visszautasítani a gyógyulást... ez nem a hivről szól szerintem. (Na meg azt gondolom, hogy orosz kolléga is aludna rá egyet, ha létezne az a gyógyszer.)
Ismét egyetértek anyuval...
Nagyon sajátos, ahogy az emberek meghatározzák önmagukat. És úgy néz ki, Danielnek ez az egy csapásiránya van önmagával kapcsolatban. Nem hiszem, hogy a HIV pozitívságra különösenebben büszkének kellene lenni.
(Arra mondjuk sokkal inkább, ahogy te ezt megéled, de az más kérdés, az személyiségfüggő, és nem mindenki úgy él, ahogy te.) Szerintem ha te meggyógyulnál, találnál 8 másik ügyet, ami mellé állnál, nem gondolom, hogy rád ez az egy dolog lenne jellemző. Talán azért is lennél "hajlandó" meggyógyulni, nem?
Jedi bizony bevenné azt a gyógyító pirulát. Személyiség ide vagy oda...
(Daniel meg egy durák:))) )
Anyu: igazad van!
Durák :)) Az mi?
Nemá. Nem tanultál oroszul??? :) (Hülye)
Mindenki tanult. De senki se tud. Mint én. Köszönöm szépen :)
valahogy megértem ám Danielt...
nekem 15 (lassan 16) évem a HIV-ről szól, meghatározza az életem minden percét. életforma lett.
nehéz váltani. nehéz volt pozitívvá válni -mármint ott belül-, és nehéz lenne újra negatívvá lenni.
de amit pan írt, azon érdemes elgondolkodni
hala egnek,akkor en vagyok vki, mert tudok is:))))
Jedi
én nem tudom megfogalmazni, hogy miért de teljesen értem daniellt és el is hiszem neki.
Elhinni én is elhiszem neki, bahha. Csak nem értem.
Az is teljesen hihető, ha most azt mondom, hogy ha nekem valaki felkínálna 18 milliárd forintot, csak úgy, akkor nem fogadnám el, mert tönkretenné az életemet: nem tudnék többé egy csomó olyan dolognak örülni, aminek most, a körülöttem lévőkben irigységet keltenék, félnék, hogy elrabolják a gyerekeimet, értelmetlenné válnának az addigi céljaim, hülye allűrjeim születnének, satöbbi. De közben tudom, hogy ha valaki valóban felajánlana 18 milliárd forintot, akkor gondolkodás nélkül elfogadnám. Legfeljebb azután másnak örülnék, új célokat keresnék, segíteni tudnék rengeteg embernek, és akkor se dobnám ki a törülközőt egyszeri használat után. Egy aktív hiv-es ma sok emberben borzongós tiszteletet ébreszt, ülhetne magába roskadva, de nem, rengeteg energiát fektet egy misszióba. Ha ugyanezt úgy tenné, hogy visszautasította A Gyógyszert, akkor szerintem nem tiszteletreméltónak meg erősnek gondolnák, hanem hülyének. (Sokat foglalkoztat engem ez a téma mostanság, azér irkálok ennyit, bocs :))
nahát, erről nekem is eszembe jutott mindenféle, majd leírom. csak most már aludnom kell.
Én szeretem, hogy anyu mindig megelőz. Nem kell annyit körmölnöm :)))
ez valami olyasmi, hogy a gyűrűt is mindenki megtartaná a gyűrűk urából...
azért mondtam, h értem, mert vannak olyan pillanatok - nekem például rengeteg, bár lehet azért mert elég drámai típus vagyok - amikor nem érdekel, hogy mi lesz azután, csak arra gondolsz ami most van. ezt még a hiv 'megszerzése' kapcsán akartam írni, csak elmaradt. magamról el tudnám képzelni, hogy ha tudnám is valakiről, lehet h nem érdekelne...
és megértem azt a nőt, hogy így gondolja.
azert arra ne legyel mar buszke, hogy hives vagy. ha ez az egyeniseged/onkeped alapja, akkor nem csak az immunrendszered beteg.
nem alapja az önképemnek, hogy hives vagyok. sőt, ez annyira butaság, hogy nyilván el sem olvastad azokat a dolgokat, amiket itt írok. úgyhogy semmi baj, gondold át.
Megjegyzés küldése